Tanácsok és GYIK

Kategóriák:

• ----- BORÁSZAT / SÖRFŐZÉS -----
• ----- HŐMÉRŐ / PÁRAMÉRŐ / IDŐJÁRÁSÁLLOMÁS -----
• ----- EGYÉB -----
• ----- VÁSÁRLÁSI FOLYAMAT -----

----- BORÁSZAT / SÖRFŐZÉS -----

1. Mi a must erjedése?

Ez egy, élesztők részvételével zajló folyamat, amelynek során a cukor etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakul. Az erjedés két szakaszban megy végbe – az első „viharos”, a második pedig „nyugalmi”.

2. Mi a viharos erjedés?

Az erjedés első fázisa, amely 2–4 napig tart. A mustba kis mennyiségű oxigén bejutását igényli. Az oxigénellátás elengedhetetlen az élesztők megfelelő fejlődéséhez, ezért az első fázisban a demizsont vattadugóval is le lehet zárni. Ezt a típusú erjedést rendszerint a szén-dioxid intenzív felszabadulása kíséri.

3. Mi a nyugalmi erjedés?

Az erjedés második fázisa, amely anaerob (oxigénmentes) körülmények között zajlik (a demizsont erjesztőcsöves dugóval kell lezárni). Ebben a szakaszban történik az alkohol fő szintézise.

4. Milyen hőmérséklet a legmegfelelőbb az erjedés során?

A must hőmérsékletének 20–25°C között kell lennie. Az erjedés végső fázisában, amikor a bor derülni kezd, 18–22°C hőmérséklet tartása ajánlott.

5. Mik a borélesztők?

A Saccharomyces cerevisiae és a Saccharomyces bayanus fajokhoz tartozó élesztők. Tulajdonságaiknak köszönhetően a borerjedés lefolytatására használják őket. Jellegzetes tulajdonságaik közé tartozik különösen a bor magas alkoholtartalmának előállítására való képesség, ami biztosítja tartósságát; a tisztább bor létrehozásának képessége; valamint az észterek termelése – olyan anyagoké, amelyek az adott élesztőtörzsre jellemző bukét adnak a bornak.

A házi felhasználásra szánt borélesztők az alábbi formákban kaphatók:

• steril, almaalapú szárított hordozó „alvó” élesztőkkel;
• zavaros folyadék szuszpendált mikroorganizmusokkal;
• száraz por – ún. aktív, liofilizált élesztő.

6. Mik az aktív élesztők?

Liofilizált élesztősejtek (száraz por). Általában elegendő őket a csomagoláson szereplő útmutató szerint rehidratálni. Ez rendszerint azt jelenti, hogy az élesztőt a mustba adás előtt körülbelül fél órával langyos vízbe szórjuk.

7. Felső erjesztésű élesztők

A Saccharomyces cerevisiae faj törzsei, amelyeket a sörfőzésben használnak búzasörök, angol, egyes belga és más sörtípusok készítéséhez. Magasabb hőmérsékleten (15–25°C) erjesztenek, és a viharos erjedési szakaszban a sörlé felszínén gyűlnek össze, majd később süllyednek az aljára. A felső erjesztésű élesztők nem egyes sejtek vagy párok formájában fordulnak elő, hanem erjedő sejtcsoportokat alkotnak, ami megkülönbözteti őket az alsó erjesztésű élesztőktől. Anyagcseréjükben túlsúlyban van az aerob típus. Nagyobb spóraképző képességüknek köszönhetően az erjedés után nagyobb biomasszát képeznek, mint az alsó erjesztésű élesztők. A felső erjesztésű élesztők magas attenuációjú és az alsó erjesztésű élesztőkkel készített sörökhöz képest alacsonyabb tisztaságú sört állítanak elő. Illatuk intenzívebb, és magasabb a fermentációs melléktermékek, különösen a magasabb rendű alkoholok és az észterek aránya.

8. Alsó erjesztésű élesztők

A Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozó sörélesztő törzsek, amelyeket az alsó erjesztésű sörlé fermentálására és lager típusú sörök előállítására használnak. Ezen élesztők jellegzetessége, hogy 5–10°C hőmérsékleten képesek erjeszteni, és a folyamat végén az erjesztőtartály alján ülepednek le.

9. Melyek a legjobb feltételek az élesztő fejlődéséhez a mustban?

A legjobb feltételek akkor adottak, ha a cukorkoncentráció nem haladja meg a 22⁰Blg értéket. Szükséges a megfelelő mennyiségű nitrogént és foszfort tartalmazó ásványi anyagok jelenléte is, amelyek megtalálhatók az ún. élesztőtápanyagokban. Fontos továbbá a must savassága is.

10. Mi a gyümölcsmust?

Gyümölcsmustnak nevezzük a gyümölcslé és gyümölcsdarabok oldatát, amely megfelelően hígított és édesített, valamint tápanyagokkal dúsított, és ezt követően etanolos erjedésnek vethető alá.

11. Miért érdemes nemes borélesztőt használni?

A nemes borélesztők felbecsülhetetlen előnyökkel rendelkeznek:

• magas alkoholtűrés – körülbelül 14–18%;
• ellenállás a magas cukorkoncentrációkkal (méz vagy univerzális cukor), szén-dioxiddal, csersavakkal szemben;
• elviselik a magasabb kéntartalmat is, például kálium-metabiszulfit használata után;
• az általuk irányított fermentáció gyorsabb, ami csökkenti a szennyeződés kockázatát;
• a kész bor stabil és jól kierjedt;
• a bor színe tartós, az illat pedig harmonikusan kialakított.

A vadélesztőkkel végzett fermentáció hátrányai:

• alkoholtűrésük csak kb. 10%-ig terjed;
• alacsony sav-, cukor- és csersavtűrés (például a berkenyebor esetében);
• az általuk irányított erjedés nem megy végbe teljesen;
• a kész bor gyakran instabil, és könnyen szennyeződik;
• a bor színe gyakran nem állandó;
• a kész bor íze és illata nagyrészt a véletlenen múlik.

12. Hogyan lehet a fermentációs edényt további módon lezárni?

A fermentációs edényeket a széleik vazelinnel vagy étolajjal való bekenésével lehet utólagosan tömíteni.

13. Hol találhatók házi bor receptek?

Házi borok (valamint más finom házi italok és finomságok) receptjeit megtalálja Receptgyűjteményünkben a weboldalon, valamint a cégünk által kiadott negyedéves magazinban.

14. Trojniak és dvojniak készítésekor – a teljes mézmennyiséget már az erjedés elején hozzá kell adni?

Mézbor készítésekor ajánlott a mézet fokozatosan hozzáadni – például két vagy három adagban, körülbelül hetente egyszer. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy az erjedés túlzott édesség miatt leálljon. Természetesen a mézet csak vízben feloldva adjuk hozzá. Ha a méz „bizonytalan” eredetű, például bolti, ajánlott felhasználás előtt felforralni és eltávolítani a keletkező szennyeződéseket (habot).

15. Használható ásványvíz bor készítéséhez?

Véleményünk szerint ezen a téren nincs különösebb aggodalomra ok. Használhat alacsony ásványianyag-tartalmú vizet, mivel egyes ásványvizek nagyobb mennyiségű ásványi anyagot tartalmazhatnak, amelyeket később érezni lehet az ízben. Ajánlott „csapvizet” használni, de előzetesen felforralva.

16. Miben különbözik az LS2 és az Enovini élesztő?

• Az LS2 legfeljebb 16% alkoholt erjeszt – az Enovini akár 18%-ig is;
• Az LS2 minden bortípushoz ajánlott, beleértve a szőlő- és pezsgőborokat is – az Enovini elsősorban gyümölcsborokhoz (fehér és vörös, nem szőlőalapú) készült;
• Az LS2 egyetlen élesztőtörzs – az Enovini két élesztőfaj keveréke, amely egyedi bukét ad a bornak;
• Az LS2 kevesebb üledéket képez, és a bor gyorsabban letisztul – az Enovini tisztulása lassabb.

17. A viharos erjedést anaerob körülmények között, erjesztőcső használatával kell lefolytatni, vagy ez nem szükséges?

Az erjesztőcső használata a viharos erjedés alatt nem feltétlenül szükséges. Ebben az időszakban a fermentálódó sörléből nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, amely „nehéz” gázként megfelelően elszigeteli a sörlevet az oxigéntől és a külső tényezőktől. Ebben a szakaszban például egy feltekert vattadugó is használható, hogy megakadályozza a szennyeződések bejutását az edénybe.

18. Miben különbözik a Klarowin a zselatintól?

KÜLÖNBSÉGEK:

KLAROWIN:

• por formájában kapható,
• szerkezetében különféle anyagokat, főként fehérjéket köt meg,
• elsősorban fehér és rozé borokhoz használják,
• egy 10 g-os csomag 10 liter folyadék derítésére elegendő.

ZSELATIN:

• kristályos formában fordul elő,
• eltávolítja a színezékek és csersavak okozta zavarosságot,
• főként vörösboroknál használják,
• egy 7 g-os csomag 30–50 liter folyadék derítésére elegendő.

19. Mikor kell a derítőszereket a borhoz adni?

A derítőszereket csak akkor szabad használni, ha teljes bizonyossággal tudjuk, hogy az erjedés már befejeződött. Ellenkező esetben szén-dioxid szabadulhat fel, amely megakadályozza a derítőanyag által megkötött részecskék leülepedését.

20. Mire szolgál a hajlított erjesztőcső az edényeken?

Az ilyen típusú csövet az erjesztőedény oldalára szerelik, ami lehetővé teszi az edények egymásra helyezését (stapelést).

21. Nem tudom a hengeres dugót az üvegbe helyezni – mit tegyek?

A hengeres parafadugók néhány milliméterrel szélesebbek, mint az üveg nyakának átmérője. Ez szándékos, hogy lezárás után jól tömítsenek. Ilyen dugót csak dugózóval lehet behelyezni – elegendő egy kézi, ún. kalapácsos típus (vezetőcsővel). Nagyobb üvegmennyiség esetén háromkaros dugózót ajánlunk. Használat előtt a dugókat megfelelően elő kell készíteni. Otthoni körülmények között elegendő a dugókat kb. 5 percre forró vízbe mártani vagy gőz fölött tartani fedő alatt. Ettől rugalmasabbá válnak, ami megkönnyíti az üvegek lezárását.

22. Üvegből vagy műanyagból készült erjesztőcső a jobb?

A vízzel töltött erjesztőcsövet az erjedés során használják, hogy megvédje a tartalmat az oxidációtól, miközben lehetővé teszi a folyamat során keletkező szén-dioxid rendszeres eltávozását. Ez a folyamat megfelelően működik, függetlenül attól, hogy üveg- vagy műanyagcsövet használunk. A műanyagcső azonban néhány gyakorlati előnnyel rendelkezik – például: a buborékok nagyobbak benne, így a vizet ritkábban kell utántölteni, és nem fenyegeti a véletlen törés veszélye.

23. Jobb deríteni vagy szűrni a bort?

Ha meg szeretnénk őrizni a bor szép bukéját, ajánlott a bor típusának megfelelő derítőszer használata. Ez a folyamat azonban időt és türelmet igényel. Ha a gyorsaság a fontos, és a bor nagyon intenzív bukéjú (magas csersavtartalmú borok esetében), akkor különféle szűrőgépekkel és berendezésekkel szűrhetjük. Nagyon jó és azonnali eredményt adnak a nyomásos szűrők. Fontos azonban tudni, hogy ilyen szűrés során nemcsak a buké egy része, hanem bizonyos csersavak is elvesznek. Sajnos előfordul, hogy a derítés nem hoz eredményt, és ilyenkor csak a szűrés marad megoldásként. Az így kapott bort később házasításhoz is felhasználhatjuk.

24. Hogyan és miért használjunk gyógynövényeket a bor ízesítésére?

A gyógynövényeket vermuttípusú borok készítésére használják. Néha akkor is, ha a kapott buké nem megfelelő, és „elfedni” szeretnénk.

Az aromás borok a következő módokon készíthetők:

• a gyógynövénykeverék hozzáadásával közvetlenül az erjedő cefréhez,
• gyógynövénykivonat hozzáöntésével, amelyet 0,5–1 liter fiatal borban készítünk el az érlelés előtt,
• a gyógynövénykeverék előzetes leöntésével 70°C-os vízzel, majd alkohollal kiegészítve, hogy 40–50%-os alkoholtartalmú oldatot kapjunk (ebben az alkoholszázalékban zajlik legjobban az aromák kivonása).

A gyógynövényes borokat az esszencia hozzáadása után legalább egy hónapig érlelni kell. A bor ízére, illatára és stabilitására kedvezően hat, ha néhány napra vagy akár két hétre 3–6°C-ra lehűtjük.

25. Mik azok a sörélesztők?

Az élesztők fakultatív anaerob organizmusok. Ez azt jelenti, hogy oxigén jelenlétében a fermentációnál hatékonyabb aerob légzést részesítik előnyben. Minden sörélesztő a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik. A sörfőzésben azonban két csoportot különböztetünk meg: a felső és az alsó erjesztésű élesztőket, amelyek morfológiai és fiziológiai tulajdonságaikban is eltérnek. Az alkoholos erjedés kiváltására adják őket a sörléhez. A zymáznak nevezett enzim segítségével a jelen lévő cukrokat (glükózt, fruktózt, szacharózt és maltózt) etil-alkohollá és szén-dioxiddá bontják.

26. Mit tegyünk, ha a felbontott, szénsavas sör néhány másodpercen belül felkeveri az egész üledéket, összekeveredik a sörrel, és a sör hab formájában kifolyik az üvegből?

Ez nem normális jelenség; a sör valószínűleg túlságosan fel van karbonizálva, vagyis túl sok szén-dioxidot (CO2) tartalmaz. A túlszénsavazás elkerülése érdekében palackozás előtt ellenőrizni kell a maradék cukor mennyiségét, például cukormérő segítségével – hogy nem maradt-e túl sok erjedetlen cukor. Ha a mennyiség magas, a sört tovább kell erjeszteni, vagy csökkenteni kell az üvegekbe történő utóerjesztéshez hozzáadott cukor mennyiségét.

27. Mennyi ideig tart a sörfőzés? Mennyi ideig kell várni?

A sör elkészítéséhez – az alapanyagok keverésétől az üveg kinyitásáig – szükséges idő a főzött sör típusától függ. A sötét, erős sörök hosszabb érlelést igényelnek, akár 6 hónapot is, míg a könnyű, világos sörök már 5 hét után fogyaszthatók. Érdemes azonban megjegyezni, hogy minél tovább érik a sör, és teljesedik ki az íze, annál nehezebb az üledék, ami az üveg alján marad, és ez javítja a sör ízét.

Például a Lager, világos láger (brew-kit) sör főzése körülbelül a következő időt igényli:

• főerjedés: kb. 7 nap;
• érlelés az üvegben: kb. 14 nap;
• pihentetés az üvegben: 7–10 nap.

Összesen: kb. 5 hét.

28. Kellemetlen szagok keletkeznek a Brew-kit sörfőzés során?

A Brew-kit sörfőzés során nem keletkeznek kellemetlen szagok. A konyhában az alapanyagok felöntése és keverése közben jellegzetes malátaillat terjed, az erjedés első 3–4 napjában pedig a fermentorból enyhe, kellemes sörillat árad.

29. Használható-e bentonit a sör derítéséhez?

A bentonitot régebben, és néha még ma is használják a sörfőzésben. Hatása a fehérjék megkötésén alapul, amivel megakadályozza az ún. hidegzavarosodást. Manapság azonban hatékonyabbak a szilikagélek és a zólok, ezért a bentonit használatát házi sörfőzésnél nem ajánljuk.

30. Használható-e mikrohullámú sütő az üvegek sterilizálására?

Természetesen, a mikrohullámokat különböző tárgyak fertőtlenítésére / sterilizálására használják. A fertőtlenítő hatást valójában a vízmolekulák által elnyelt mikrohullámú sugárzás által létrehozott hő okozza. Egy tiszta, nedves üveg 2 perces kezelése egy hagyományos mikrohullámú sütőben elegendő kell, hogy legyen.

----- HŐMÉRŐ / PÁRAMÉRŐ / IDŐJÁRÁSÁLLOMÁS -----

1. Hogyan működik a bimetál hőmérő?

A bimetál hőmérők működési elve a fémek eltérő hőtágulásának jelenségén alapul. A hőmérsékletet bimetál érzékelő méri. A mérőelem (termoelem) egy speciális spirál, amely két, egymáshoz rögzített fémcsíkból – acélból és rézből – áll, amelyek különböző hőtágulási együtthatóval rendelkeznek. Az egyik vég a mutató mozgását közvetlenül okozó tengelyhez van rögzítve, míg a másik végét a hőmérő házának végén található csavarhoz erősítik, amely a nullázásra szolgál, és egyben hővezető elem is. A hőmérséklet emelkedésének hatására a szalag a kisebb tágulású fém felé hajlik, ezáltal elmozdítja a mutatót.

2. Mi az a páramérő?

Ez egy olyan eszköz, amelynek fő funkciója a levegő relatív páratartalmának mérése.

3. Mit nevezünk relatív páratartalomnak?

A relatív páratartalom a levegőben lévő vízgőz mennyiségének aránya a teljes telítettség (100% páratartalom) esetén lehetséges maximális mennyiséghez – azonos hőmérsékleten és nyomáson. Megjegyzés: a melegebb levegő több vízgőzt képes megtartani, mint a hideg levegő azonos nyomáson. A lehűlés ezért a levegő vízgőzzel való telítettségéhez és kondenzációhoz vezet – azaz a vízgőz vízzé alakul (harmat, köd, felhő).

4. Hogyan működik a bimetál páramérő?

A bimetál páramérő spirálba tekert bimetálból áll, amely speciálisan kiválasztott, nagy hőstabilitású anyagokból készül. Működési elve az anyagok hosszának változásán alapul a páratartalom változásának hatására. Ez a jelenség okozza a mutató elmozdulását a skálán.

5. Mi az a légköri nyomás?

Ez az atmoszféra – vagyis a levegőréteg tömegének – nyomása, amely az egységnyi felületre hat.

6. Mit érdemes tudni a nyomás mértékegységéről?

A légköri nyomást régebben higanyoszlop milliméterben (mm Hg) mérték. A jelenlegi SI egység a Pascal (Pa). Mivel a Pascalban kifejezett értékek nagyon nagyok lennének, a légköri nyomást hektopascalban adják meg (1 hPa = 100 Pa). A régi és az új mértékegységek közötti kapcsolat: 750 mm Hg = 1000 hPa.

7. Miért fakulnak ki az ablakra helyezett hőmérők?

Ez a jelenség ugyanaz, mint a hosszú ideig napfénynek kitett plakátok esetében. A hőmérők nyomtatása karton alapú, tintával történik, ezért célszerű őket olyan helyre tenni, ahol nem éri közvetlen napsugárzás. Ez az információ a termékleírásokban is szerepel. Ezen kívül a közvetlen napfény befolyásolja a mérés pontosságát és torzítja a valós hőmérsékletet.

----- EGYÉB -----

1. Mi az a gyümölcsprés?

Ez egy három egymásra helyezett részből álló edény:

• Alsó edény, amelybe vizet öntünk a gyümölcsök gőzöléséhez;
• Középső edény, amelybe a gőz hatására felszabaduló gyümölcslé lecsöpög;
• Felső edény, amelybe a gyümölcs kerül.

A gyümölcsprés forró gőz segítségével nyer ki gyümölcslevet, minimális vitaminveszteséggel.

2. Milyen előnyei vannak a kálium-nitrát (pácsó) használatának?

A kálium-nitrát (salétrom) a konyhasó után a legfontosabb hozzávaló a hús pácolásában. Segít megőrizni a hús rózsaszín színét. A pácolás első fázisában a húsban található enzimek a nitrátionokat nitritionokká alakítják. A második fázisban ezek az ionok reakcióba lépnek a mioglobinnal – a rózsaszínes (de nem tartós) színért felelős fehérjével. Az eredmény a nitrozomioglobin képződése, amely tartós rózsaszín színt ad még magasabb hőmérsékleten is. A kálium-nitrát (amely csak nitrátionokat tartalmaz) használata egészségesebb és biztonságosabb, mint a nitriteket tartalmazó keverékeké, mivel azok kis mennyiségben is károsak lehetnek az egészségre.

3. Vakondok télen is ásnak?

A vakondok télen is ásnak (természetesen kevésbé intenzíven). A mondás, miszerint „ha a vakond ás, közeleg a tavasz”, tehát nem igaz. Télen a fagymentes talaj mélyebb rétegeiben mozognak. Ha a tél enyhe, a felszínen is készíthetnek vakondtúrásokat, amelyek levegőt juttatnak az alagutakba, és időjárási jelzőként is szolgálhatnak.

4. Mi az a titrálás?

Ez egy analitikai technika, amelyet egy adott oldott anyag (analit) mennyiségi meghatározására használnak. A titrálás során az elemzett anyag teljes kémiai reakcióba lép egy ismert koncentrációjú reagenssel (titránssal).

5. Mi az a szacharóz?

Ez a közönséges kristálycukor, amelyet cukornádból vagy cukorrépából nyernek. A szacharóz kémiai képlete: C₁₂H₂₂O₁₁. A szacharóz két egyszerű cukorból – glükózból és fruktózból – áll, és a diszacharidok közé tartozik.

6. Mi az a dextróz?

Ez a legfontosabb „egyszerű cukor”, közismertebb nevén „szőlőcukor”, az orvostudományban pedig „glükóz”. A dextróz természetes módon előfordul az édes gyümölcsökben és a mézben, valamint keményítőből (például kukoricából) is előállítható.

7. Mi az a fruktóz?

Ez a gyümölcscukor – egy monoszacharid, amely szabadon (gyümölcsben, mézben, nektárban) és kötötten (például glükózzal együtt a szacharózban vagy az inulinban) is előfordul.

8. Mi az a cefre?

A hétköznapi nyelvben a cefre a házi desztillálással kapcsolatos fogalom. Ez vízből és cukorból vagy magas cukortartalmú gyümölcspépből álló keverék. A desztillációs célú tipikus cefre alapanyagai a burgonya, a gabona vagy a gyümölcs. A keményítő lebontása (cukrosítása) mikrobiális eredetű enzimekkel történik, amelyek α-amilázt, amiloglükozidázt és pullulanázt tartalmaznak. Az erjedés után a keletkező etanolt lepárlással választják ki.

9. Mi az a desztilláció?

Ez egy olyan folyamat, amely során egy többkomponensű folyadékkeveréket elpárologtatással, majd a komponensek lecsapásával választanak szét. Egy vagy több vegyület elkülönítésére vagy tisztítására szolgál. A folyamat a keverék egyes összetevőinek különböző illékonyságát használja ki. A desztilláció fő terméke (a lecsapódott folyadék) a „desztillátum”.

10. Mi az a stócolás?

Ez tárgyak egymásra helyezését jelenti. A kifejezést gyakran használják az erjesztőedények függőleges sorban történő elrendezésére.

11. Mi az a Fahrenheit-fok?

Ez a legrégebbi ismert hőmérsékleti skála, alkotójáról, Daniel G. Fahrenheit-ről kapta a nevét, és ma főként az angolszász országokban használják. A Fahrenheit-skálán az alapértékek a következők:

• • 32°F – a jég olvadáspontja (0°C)
• • 212°F – a víz forráspontja (100°C)

180°F felel meg 100°C-nak, tehát: 1°C = 1,8°F

12. Mi az a hőmérőfolyadék?

Ez egy keverék, amely toluolt (oldószerként), petróleumot és élelmiszeripari színezéket tartalmaz. Ez a keverék alacsony fagyásponttal, magas forrásponttal és nagy hőtágulással rendelkezik.

----- VÁSÁRLÁSI FOLYAMAT -----

1. Lehetséges-e lemondani egy már leadott rendelést?

Igen, ez lehetséges. Az online áruházban leadott rendelés után a vásárló e-mailben visszaigazolást kap a rendelés beérkezéséről. Ha a vásárló le szeretné mondani a rendelést, e-mailt kell írnia a lemondásról, vagy fel kell vennie a kapcsolatot a visszaigazoló e-mailben megadott telefonszámon.

2. Fizetés – hogyan tudom kifizetni a rendelésemet?

A fizetés elektronikus átutalással történhet a weboldalon vagy a visszaigazoló e-mailben megadott számlaszámra. A megrendelt árut utánvéttel is ki lehet fizetni. Ha a vásárló más fizetési módot részesít előnyben, fel kell vennie a kapcsolatot az áruházzal a részletek egyeztetése érdekében.

3. Milyen szállítási módok érhetők el?

A megrendelt termék – a vásárló preferenciái szerint – postai úton vagy futárszolgálattal kerül kiszállításra.

4. Hogyan kaphatok ÁFÁ-s számlát a megvásárolt termékekről?

A rendelés leadásakor meg kell adni a számlázási adatokat, és a rendelés véglegesítése előtt ki kell választani a „számla” lehetőséget.

5. Lehetőség van a csomag tartalmának ellenőrzésére a futárnak való fizetés előtt?

Sajnos ez nem lehetséges, de a csomagot átadáskor érdemes megvizsgálni, hogy nem sérült-e. Ha a csomagon manipuláció nyomait látja, jelezze a futárnak. A fizetés után a csomagot nyissa ki a futár jelenlétében, és ellenőrizze a tartalmát. Ha hiányt vagy sérülést észlel, jegyzőkönyvet kérhet a futártól.

6. Mit tegyek, ha nem kaptam e-mailt a rendelés visszaigazolásáról?

Azonnal vegye fel velünk a kapcsolatot – előfordulhat, hogy a tranzakció nem zajlott le megfelelően, vagy tévesen lett megadva az e-mail cím. A visszaigazoló e-mail hiánya azt is jelentheti, hogy a rendelés még nem lett regisztrálva.

7. Mi a teendő, ha a rendelésnél rossz fizetési módot választottam?

Lépjen kapcsolatba velünk e-mailben vagy telefonon. A már leadott rendelést nem lehet törölni, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy kényelmes fizetési megoldást találjunk az Ön számára.